Hiába tekintenek sokan a dekarbonizáció csodafegyvereként a hidrogénre, termelésének zöme még jelentős káros gázkibocsátással jár, és nagyon nem mindegy, hogy a későbbiekben milyen arányban használunk fekete, barna, szürke, kék, türkiz, rózsaszín, zöld vagy fehér hidrogént, ahogy az sem, hogy mire.
Beláthatatlan következményekkel járna, ha az emberiség megpróbálna globális léptékekben belepiszkálni a Föld klímájába, a gyors felmelegedés miatt ez mégis elkerülhetetlennek látszik. De hogy lehetne ezt a legkisebb kockázattal meglépni? Milyen konfliktusokat gerjesztene az egyoldalú beavatkozás?
Bár több mint 9,4 millió négyzetkilométert fednek le a Földön a mohák, alig kapnak tudományos figyelmet, vagy legalábbis jóval kevesebbet, mint más növények. Egy ausztrál, spanyol és amerikai kutatókat összefogó csoport nemrégiben bizonyítékokat talált arra, hogy ezek a méltatlanul háttérbe szorult növények igen fontos szerepet játszanak az éghajlati problémák kezelésében
Haszonnövények vadon élő rokonainak több ezer magját gyűjtötték be hat év alatt a világ legkülönbözőbb pontjain tudósok, akik szerint a magminták fontos szerepet játszhatnak a Föld egyre növekvő lakosságának élelmezésében akkor, amikor a globális felmelegedés veszélyezteti a növénytermesztést.
